Egy kenguru támadt rá egy ausztrál férfira, majd megpróbálta vízbe fojtani
Egy közeledő autó ijesztette el az állatot, így a férfi megmenekült.
Egy közeledő autó ijesztette el az állatot, így a férfi megmenekült.
A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.
Nem jól mutatja a GDP az emberiség fejlődését, mert nem számol egy nagyon fontos összetevővel, amit nem kezelhetünk korlátlanul kiaknázható erőforrásként. Pedig már akkorák az igényeink, és olyan ütemben használjuk ki a természetet, hogy az egyre inkább a kárára válik. Mintha minden halat kihalászna a tóból a helyi halgazdaság. Partha Dasgupta közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzora a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen igyekezett közgazdász-nyelvre lefordítani az ökológiai válságot, ami egyben a végletekig kifacsart természeti tőke válsága.
Drasztikusan szűkítette és két évvel elhalasztotta a vállalatok ESG-jelentésének tavaly ősszel véglegesített kötelező alkalmazását az Európai Unió. Bürokráciacsökkentésre hivatkoznak, ám egyúttal a kontinens klímacéljai elérését is kitolják. Teljes hátraarcról van szó?
Salgado az amazonasi esőerdőről készített munkáiról vált híressé, az UNICEF jószolgálati nagykövete is volt.
Átlagosan hetente két természetvédelmi őrt ölnek meg munkavégzés közben – a brit trónörökös az ő munkájukra szeretné felhívni a világ figyelmét.
A szakemberek szerint két lehetőség van: megtanulunk együtt élni a madarakkal, vagy várjuk, hogy csendben kihaljanak, és ne okozzanak nekünk kellemetlenséget.
Jóval hidegebb az idei tavasz a tavalyinál, csakhogy az volt az eddigi legmelegebb. Az idei májust nem csak ezért érezzük hidegebbnek, de azért is, mert meggyengült a magaslégköri poláris örvény. Összességében mégis melegebb volt az átlagnál.
Nem túlzás azt feltételezni, hogy akinek kertje van, az év közben szeretné meglepni magát és családját egészséges, „íze van” zöldségekkel és zamatos gyümölcsökkel. Ennek egyik kulcsát sokan – nagyon helyesen – talajaink minőségében, a talaj-előkészítésben látják. Hogyan tesztelhetjük a kerti talajt egy egyszerű és okos alkalmazás segítségével, és mi a teendő, ha azt találjuk, hogy kimerült?
Szaporodnak a fenntartható turisztikai célpontok, a felmérések szerint az útrakelők közül egyre többen keresik a környezetet óvó és a helyi közösségek érdekeit is figyelembe vevő utazási formákat. Cikkünkben bemutatjuk, mit tesznek a nagy szennyezők és mit tehetünk mi turistaként a fenntarthatóságért.
A tilalom megszegése 168 eurós bírságot jelent, ismétlés esetén pedig a vezetői engedélyt is bevonhatják egy időre.
Egy brit horgászújság szerint ez új világrekord.
És itt nem kizárólag a házi méhekre gondolt hanem minden be- és megporzóra a zCast legújabb adásának ökológus vendége, Bihaly Áron, aki számos méhes kérdésre választ ad. Miben más a házi és a vadméh? Mik fenyegetik a megporzókat? Mi lenne velünk nélkülük és mit tehetünk értük? Van egy jó híre is: itthon elég, ha csak megvédjük őket, mert ha számuk fogyatkozik is, de legalább még vannak.
A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös kutatása hívja fel a figyelmet a klímaváltozás egy újabb hatására – arra, hogy a ma még gyakorinak gondolt fajok sincsenek biztonságban, és ők is veszélybe kerülhetnek a jövőben.
A kormányhivatal előbb megpróbálta megtagadni az Eve Power környezethasználati engedélyének kiadását.
A természet legnagyobb történetmesélőjéből a világ lelkiismerete – egyesek talán azt is remélik, a világ megmentője – lett Sir David Attenborough. 99 éves korára elkészítette a szerinte legfontosabb filmjét is.
Tíz éven át összesen 200 millió forinttal támogatja az OTP Bank a Budakeszi Vadaskert erdeinek megújítását. Az erdőt a klímaváltozás mellett a „túlturizmus” is rombolja.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
Nemrég még bírálta a Fidesz az Európai Bizottságot, amely válsághelyzetekre igyekezett felkészíteni az uniós polgárokat. Pedig a nagy ibériai áramszünet megmutatta, milyen fontos készülni a kritikus helyzetekre. Közben itthon nem könnyű hivatalos tájékoztatáshoz jutni arról, hogy mi a teendő hasonló esetben. Pedig sok múlik a lakosság felkészültségén, mondta Vasárus Gábor, aki régóta foglalkozik a klímaváltozással összefüggő katasztrófahelyzetekre való felkészüléssel.
Hogyan hat egy bank kibocsátáscsökkentési törekvéseire, ha egy korszerűtlen Kádár-kocka megvásárlására ad hitelt? Mennyit számít fenntarthatósági szempontból, ha csak saját működését állítja át zöldre? Mi a gond azzal, ha bankunk az orrunk alá dörgöli a vásárlásainkhoz kapcsolható kibocsátásunkat? Többek között erről is szó esik a zCast friss adásában, amelyben a pénzügyi szektor fenntarthatóságát vizsgáljuk, de bepillantunk saját zsebünkbe is.